Mi, Magyarország polgárai,
megelégelve, hogy
- a képviseletünkben eljárók nem a mi akaratunk, hanem pártos érdekek mentén döntenek az életünket meghatározó kérdésekben
- az ország irányításában egymást váltó politika elit csak saját hasznára gazdálkodik a rájuk bízott erőforrásokkal
- az ország javáért tenni akaró emberek között nincs összefogás
felismerve, hogy
- a jelenlegi kormányzó elit a jelenlegi Alaptörvényt is ennek alárendelve, népi felhatalmazás nélkül léptette érvénybe, valamint
- már a rendszerváltó ideiglenes Alkotmányban lefektetett választási szabályok is önmagukat erősítő, negatív folyamatokat indítottak el,
közös akarattal, együttesen egy Új Alkotmányt készítünk, amely biztosítja, hogy
- a kezünkbe vegyük közös dolgaink irányítását
- többé egy szűk csoport se alakíthassa a hatalmi érdekei szerint a közös értékeinket keretbe foglaló Alkotmányt
- a történelmünk során kiharcolt és a világ változásai során kialakult emberi jogok mindenkit, megkülönböztetés nélkül megillethessenek
- az együttműködés, a valós népakarat határozza meg országunk irányítását.
Az Új Alkotmányt közösen, minden hozzászóló véleményét figyelembe véve, a Debian Alkotmány folyamatait használva alkotjuk meg. Ha majd úgy döntünk, hogy az új Alkotmány már elegendően jó, és azt elegendően támogatjuk, meg fogjuk bízni - lehetőleg békés módon - az Országgyűlést, hogy azt léptesse érvénybe.
Ezért megkérünk Téged is, hogy javaslataiddal, véleményeddel, és a kezdeményezés hírének terjesztésével vegyél részt ebben a nagy munkában.
Az Új Alkotmány jelenlegi formája a következő:
(Munkaverzió. Életbe akkor lép, ha népszavazás elfogadta)
Mi, Magyarország polgárai, abból a célból, hogy egy tisztességes, jól működő demokratikus országunk legyen, a következőekben egyeztünk meg.
Minden ember egyenlő, és azonos alapvető jogokkal bír. Minden embernek és közösségnek kötelessége minden ember jogait elismerni, figyelembe venni, és megvédeni. Az emberi jogokat csak más emberek jogainak védelmében, a legkisebb szükséges mértékben szabad korlátozni.
Minden embernek elidegeníthetetlen joga van
- az élethez,
- a méltósághoz,
- a véleményéhez és világnézetéhez,
- a jogai védelméhez.
Mindenkinek joga van
- a szabadsághoz,
- a személyes biztonsághoz,
- a magánélethez,
- a családhoz,
- a tudáshoz és az azt megalapozó információhoz,
- a véleménye kimondásához,
- a magántulajdonhoz,
- az egyenlő bánásmódhoz,
- megválasztani, hogy mely közösségekhez kíván tartozni,
- a pihenéshez és a szabadidőhöz,
- a természethez.
Senkit sem szabad
- kínozni,
- rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani,
- kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódnak még büntetésből sem alávetni.
A rendelkezésre álló erőforrások által lehetővé tett szinten mindenkinek joga van
- az élethez szükséges élelmiszerhez, ivóvízhez, tiszta levegőhöz és lakhatáshoz,
- az egészséghez és egészségügyi ellátáshoz,
- a segítséghez, ha bajba jut.
Az élethez szükséges élelmiszerből, ivóvízből és levegőből senki nem használhat el többet a szükségleteinél, azokat nem sajátíthatja ki, pusztíthatja el, vagy teheti használhatatlanná.
A természet kincseit senki nem tulajdonolhatja, és mindenkinek kötelessége védeni, felelősséggel használni őket abból a célból, hogy a következő nemzedékeknek jó állapotban adhassuk tovább.
Mindenkinek kötelessége
- minden más ember jogainak tiszteletben tartása,
- az elesettek, önhibájukon kívül bajba jutottak segítése,
- saját tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztése,
- a közösen használt erőforrások, különösen a természet tiszteletben tartása és védelme,
- az aktív részvétel mindazokban a közösségekben, amelynek tagja,
- a közösség által ráruházott feladatok, tisztségek jó gazdaként való ellátása, vagy ha erre nem képes, a feladat/tisztség visszaadása
Az állam a polgárok által ráruházott jogokból eredő hatalmat gyakorolja, a jelen Alkotmány céljainak megvalósítására, annak szabályai szerint. Ezért a polgároknak bármikor joguk van közös megegyezéssel a jogokat a hatalom egyes gyakorlóitól visszavenni, a szabályokat megváltoztatni.
A hatalomnak négy ága van.
- A törvényhozó hatalom az állam céljait határozza meg, és működésének, valamint a polgári együttélés szabályait alkotja meg.
- A végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalom által kitűzött célok elérését, és a szabályok betartatását biztosítja.
- Az igazságszolgáltatás a vitás kérdések rendezését, és a peres és jogi ügyekben való ítélkezést.
- A másik három hatalmi ág munkáját, a társadalommal szembeni egyensúlyát ellenőrzi.
A hatalmi ágak gyakorlásának a gyakorolt hatalom nagyságával arányos szigorúsággal el kell különülnie.
A törvényhozó hatalmat a polgárok közvetlenül, országgyűlési képviselőik segítségével gyakorolják.
A törvények vagy az Alkotmány módosítása, új törvények meghozatala javaslatok segítségével történik. A javaslatok tartalmazzák a joganyagból elveendő és ahhoz hozzáadandó szöveget, és egy indoklást. A nem alternatív javaslat tartalmazza a téma címét és a megoldandó probléma leírását. Képviseleti erővel bír:
- Új javaslat esetén legalább tízezer polgár vagy egy országgyűlési képviselő
- Alternatív javaslat esetén legalább kettőezer polgár vagy egy országgyűlési képviselő
A polgárok által benyújtott javaslatokhoz az országgyűlés az arra jelentkező képviselők közül gazdát választ. Amennyiben nincs jelentkező, a javaslat gazdáját az Országgyűlés Elnöke jelöli ki. Az országgyűlési képviselő által benyújtott javaslat gazdája az azt benyújtó képviselő. A javaslatokat az Országgyűlés nyilvánosan megtárgyalja. A képviseleti erők a vitaidőszakban javaslatokat nyújthatnak be és benyújtott javaslatokhoz további indoklást vagy ellenérvet fűzhetnek, saját maguk által beadott javaslatot visszavonhatnak. A javaslatok gazdái a beérkező ellenérvekhez cáfolatokat adhatnak. A vitaidőszak két hét, amelyet az országgyűlés elnöke a szükséges információk beszerzése érdekében egy személyben, vagy az országgyűlés bármilyen okkal egyszerű többséggel maximum három alkalommal további két héttel meghosszabbíthat, vagy egy hétre csökkenthet. A vitaidőszak letelte után az Országgyűlés Elnöke kiírja a szavazást, amely tartalmazza:
- A téma címét és a megoldandó probléma leírását
- Az összes javaslatot, az azokhoz tartalmazó indoklásokkal, ellenérvekkel, és cáfolatokkal.
- A "fentiek egyike sem" javaslatot.
A szavazás Magyarország polgárainak körében, Condorcet módszerrel történik.
A képviselők és az országgyűlésMinden megye és Budapest országgyűlési választókerületet alkot. Minden választókerület 10 - 10 országgyűlési képviselőt választ 4 évente október 23.-án, Condorcet módszerrel. A választhatóság feltételei:
- magyar állampolgárság
- büntetlen előélet
- a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során
- a jelöltet legalább a választókerület minden ötszázadik polgára javasolja.
Az országgyűlési képviselők a választókerület minden századik polgárának indítványára visszahívhatóak. A visszahívás új képviselő megválasztásával történik.
Az országgyűlés képviselők jogai:
- módosító indítvány benyújtása bármely törvényhez vagy az Alkotmányhoz
- új törvényjavaslat benyújtása
- az ország hivatalos médiáin keresztül üzenetek eljuttatása
- a végrehajtó hatalom szerveitől a javaslatok indoklásához szükséges információk határidőre történő beszerzése
- kérdéseket tehet fel a minisztereknek és a Miniszterelnöknek, a Köztársaság Elnökének és a Főbírónak, amelyekre azok személyesen az országgyűlés előtt kötelesek válaszolni
- javadalmazásként a mindenkori előző évi országos átlagfizetés hatszorosa
Az országgyűlési képviselők kötelességei:
- a rájuk bízott javaslatok jó gazdaként történő kezelése, az azokat alátámasztó vagy gyengítő információk pártatlan mérlegelése
- a polgárokkal való kommunikáció, a polgárok észrevételeinek javaslatokba építése
- a képviselő a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat
Az Országgyűlés Elnökét az országgyűlési képviselők az arra jelentkező országgyűlési képviselők közül Condorcet módszerrel választják.
Az Országgyűlés Elnökének jogai:
- az országgyűlési képviselőket megillető jogok
- javadalmazásként az országgyűlési képviselői javadalmazás még egyszerese
Az Országgyűlés Elnökének kötelességei:
- Az Országgyűlés üléseinek vezetése
- A törvényhozás menetrendjének betartatása
- A szavazások kiírása
- A Miniszterelnök, a Köztársasági Elnök, és a Főbíró javaslatainak benyújtása
- Az Országgyűlés Elnöke a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat
A végrehajtó hatalmat a Miniszterelnök a törvényhozó hatalom által alkotott törvények és költségvetés segítségével gyakorolja.
A Miniszterelnököt a polgárok közvetlenül, Condorcet módszerrel választják négy évente, mandátuma a következő év január 1.-től az új költségvetéssel együtt érvényes. A választhatóság feltételei:
- magyar állampolgárság
- büntetlen előélet
- a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során
- a jelöltet legalább az ország minden ötszázadik polgára javasolja.
A miniszterelnök az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új miniszterelnök megválasztásával történik.
A Miniszterelnök jogai:
- A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő miniszterek kijelölése a minisztériumok élére, egyszerre maximum három tárca nélküli miniszter alkalmazása
- A végrehajtó hatalom működési feltételeinek biztosítását célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak
- Javadalmazásként az országgyűlési képviselői javadalmazás négyszerese
A Miniszterelnök kötelességei:
- A végrehajtó hatalom törvényeknek megfelelő működtetése
- A végrehajtó hatalom működési feltételeinek biztosítását, a korrupció megelőzését célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak
- A miniszterelnök a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat
Az igazságszolgáltatás hatalmát a bírók gyakorolják. Az igazságszolgáltatás vezetője a Főbíró. Bíró az lehet, aki
- a megfelelő képesítéseket megszerezte
- magyar állampolgár
- büntetlen előéletű
- nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során
- a törvényhozó hatalom nem fosztotta meg a bírói jogkör gyakorlásától
A Főbírót a polgárok hat évente, a bírók közül, a bírók által javasolt négy jelöltből közvetlenül, Condorcet módszerrel választják.
A Főbíró az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új Főbíró megválasztásával történik.
A Főbíró jogai:
- A bíróságok és a bírói kar munkáját, működési feltételeinek biztosítását célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak
A bírók munkájának elfogulatlanságát mérni kell. A bíróságok minden döntése, annak indoklásával együtt közérdekű adat. A bíróknak minden esetben a törvények alapján, azok szellemiségét figyelembe véve kell dönteniük. Amennyiben egy bíró olyan döntést lenne kénytelen hozni a törvény betűje alapján, amely mérlegelése alapján etikailag igazságtalan, köteles az eljárást a szükséges ideiglenes határozatok meghozatala mellett felfüggeszteni, és jelezni a jog és etika közötti ellentmondást a bírói karnak. A jog és etika közötti ellentmondásokat a bírói kar nyilvánosan megtárgyalja. Amennyiben a bírói kar ellentmondást talál, a Főbíró javaslatot nyújt be az Országgyűlés elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak az ellentmondás rendezésére, amelynek része az ügyben hozandó ítélet. A törvényhozó hatalomnak joga van a bírói kar etikai ellentmondással kapcsolatos álláspontját felülvizsgálni, polgárokat a bírói jogkör gyakorlásától megfosztani a törvényhozásra vonatkozó szabályok szerint.
Az ellenőrző hatalom szervei:
- Az Alkotmánybíróság feladata a törvényhozó hatalom ellenőrzése; a meghozott jogszabályok magasabb jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzése, a nemzetközi szerződésekben vállalt emberi és állampolgári jogokat is beleértve.
- A Kormányzatfelügyelet feladata a végrehajtó hatalom ellenőrzése; az erőforrások cél szerinti, hatékony, korrupciót kizáró módon történő felhasználásának ellenőrzése
- A Bíróságfelügyelet feladata az igazságszolgáltatás ellenőrzése; a bírósági döntések jogszabályokkal, az etikával és egymással való összhangjának ellenőrzése, az összeférhetetlenségek kizárása, az átláthatóság biztosítása
Az ellenőrző hatalom vezetője a Köztársaság Elnöke
A Köztársaság Elnökét a polgárok közvetlenül, Condorcet módszerrel választják négy évente. A választhatóság feltételei:
- magyar állampolgárság
- büntetlen előélet
- a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során
- a jelöltet legalább az ország minden ötszázadik polgára javasolja.
A Köztársasági Elnök az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új Köztársasági Elnök megválasztásával történik.
A Köztársasági Elnök jogai:
- A törvényhozó hatalom által hozott törvények kihirdetése, maximum egy alkalommal megfontolásra való visszaküldése, vagy alkotmánybírósági kontrollra való küldése.
- Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályok megsemmisítésének kihirdetése
- Az ellenőrző hatalom szervei által készített javaslatok benyújtása a törvényhozó hatalomnak az Országgyűlés Elnökén keresztül
A Köztársasági Elnök kötelességei
- Az Országgyűlés előtt évente valamint szükség szerint beszámolni az ellenőrző hatalom munkájáról, az elvégzett ellenőrzésekről
- A szükséges javaslatok elkészíttetése az ellenőrző hatalom szervei által